Záróreflexió

              Az eddigi bejegyzésekben különböző tematikában videózó influencerek   munkáit követtem figyelemmel. Fókuszpontom pedig a videósok, nézők nyelvhasználatára gyakorolt hatása volt, különös figyelmet fordítva az idegen nyelvű és szubkultúrához tartozó szavak használatára.

            Előzetesen arra számítottam, hogy a vizsgálat azt fogja igazolni, hogy milyen nagy hatással vannak a tartalomgyártók a követőikre, ami akár a nyelvhasználaton keresztül is tetten érhető. Azonban a megfigyelés során ez nem jött ki egyértelműen.

            Ráadásul érzésem szerint egyre inkább eltolódott a fókuszpontom a vizsgálat folyamán. Nem a videósok nézőkre gyakorolt hatását figyeltem, mind inkább maguknak a videósoknak a nyelvhasználatát. Hogy azok hogyan próbálják megszólítani a nézőiket és milyen céllal. Ezen a területen már számos jelenséget tudtam megfigyelni. Ezt a tapasztalatot annak köszönhetem, mert maguk a videósok is figyelnek arra, hogy kifelé mit közvetítenek adott esetben. Ilyen jelenség volt például a szépségápolási videók esetén tapasztalt megállásjelenségek, amik az érthetőbb, pontosabb és választékosabb megfogalmazás érdekében történtek. A tech videók esetén pedig az, hogy bár a téma ugyanaz volt, de attól függően, hogy kit választottak az adott videó célcsoportjának, mekkora változás tapasztalható két videó nyelvhasználata között. Ezeket mind olyan jelenségekként értékeltem, melyek egyfajta tudatos nyelvhasználatra való törekvésnek lehetnek az elemei, ezáltal nem feltétlen csak a videósok hatnak követőikre, hanem azok is rájuk, ami megmutatkozik a beszédükben is.

Összeségében elmondható az eredeti vizsgálati területről, hogy minden bizonnyal rengeteg hatással vannak az infuencerek követőikre, ami sok esetben megmutatkozhat a nyelvhasználatukban. Bár nem láttam ezekre sok példát, mégis úgy látom, hogy ez olyan tényezőktől függhet, ami éppen akkor, abban a videóban/pillanatban ne, érvényesült. (más lenne a tapasztalat élő, szóbeli beszélgetés esetén) Ezek feltárásához egy sokkal nagyobb mérvű és átfogóbb vizsgálatra lenne szükség. Adott esetben pedig segíthetne abban, hogy a fiatalokat jobban meg lehessen szólítani a különböző helyzetekben. Hiszen a tartalomgyártók sok esetben könnyen szót értenek a fiatalokkal és öregekkel egyaránt. Ráadásul sok esetben egyfajta modellek, referenciaszemélyek a fiatalok számára, ezért nagyon fontos az, amit kifelé közvetítenek.

Tech videók nyelvhasználata 2.

Mint ahogy a beauty videóknál, úgy most a tech videók esetén is megnéztem egy másik csatornát. Visszatértem az első megfigyelt csatornának a készítőihez, akiknek ezúttal egy monitorról készült bemutatójukat hallgattam végig.

Az előző bejegyzésben vizsgált videóval szemben ebben az anyagban rengeteg volt az idegen nyelvű szakkifejezés, amikhez nem igazán kapcsolódtak magyarázatok. (’multitask’, ’gamer monitor’) Valamint sok esetben elkerülhetőek lettek volna, mert van magyar megfelelőjük.  Ezt két dologgal tudnám magyarázni, az egyik, hogy ebben az esetben nem előre megírt szövegnek a felmondása történt (tehát sokkal spontánabb volt, mint az előző videó hanganyaga), másrészt a videó célja lehetett más. A korábban vizsgált tech videó egyfajta ismertátadást tartalmazott, tanító jellegű volt (annak is érthető, aki nincs otthon a témában), addig a most vizsgál videó, inkább azokat célozta meg, akik otthonosan mozognak az adott témában.

Többször tapasztaltam megállásjelenséget a videósnál, amit azért emelnék ki, mert olyan esetekben történt, mikor a mondanivalóját időközben átfogalmazta. Viszont ezek a változtatások nem jártak sem tartalmi, sem pedig nyelvhasználati pozitív hatással (negatívval sem).

Az utolsó dolog, amit kiemelnék azok a folyamatos ismétlések voltak, szavak, mondatok illetve tartalom szintjén. Érezhető volt, a videós beszéde során, hogy megpróbálja ezeket másképp kifejezni, sikertelenül. Így egy kicsit felemás hatást keltett bennem, hiszen magas szintű volt a szaknyelvhasználat, azonban a többi megnyilatkozás nagyon egyszerű és folyamatosan ismétlődő volt.

A hozzászólásokat tekintve érdekes tapasztalat volt azt látni, hogy azok sok esetben mennyire nem kapcsolódnak a videó témájához. A hozzászólásoknak csak kis hányada kapcsolódott a videó tárgyához, azokban fellelhető volt az idegen nyelvű szaknyelv használata.

Tech videók nyelvhasználata 1.

A következő vizsgálandó tematikának a tech videókat választottam. A tech videókban különböző technológiai eszközöket szoktak bemutatni. Ilyen tárgyú videókat nem sokat láttam, ennek ellenére arra számítok, hogy sok idegen kifejezéssel fogok találkozni, hiszen a technika nyelve sok esetben az angol, elég ha a számítógépekre vagy az egyszerű konyhai gépekre gondolunk.

Az ezúttal választott csatorna mellett többi ok miatt döntöttem: Az egyik az, hogy ez egy viszonylag kisebb csatorna, a másik pedig, hogy a választott videóban egy férfi és egy nő is megszólal a témával kapcsolatban, így egyszerre tudom megfigyelni a nemek közti különbségeket. Maga a csatornát három harmincas éveiben járó fiatal csinálja, akik a való életben is ilyen területen dolgoznak.

A videó tartalmát tekintve egy Hogyan használjuk? videó volt. Meglepő volt számomra, hogy szinte alig találkoztam ebben a pár perces videóban idegen kifejezésekkel. Mindkét videóban megszólaló fél magyarul fejezte ki magát, tehát nem igazolódott be az előzetes jóslatom. Ez abból adódhat, hogy a magyar tech szaknyelv képes tartani az iramot a folyton bővülő technológiai világgal. A szaknyelv erőteljesen jelen volt a videó folyamán. (’snitt’, ’zöld háttér technika’, ’szorító’) Az a pár angol nyelvű kifejezés, pedig abból adódhatott, hogy azoknak a szavaknak még nincs magyar megfelelőjük. (’flat’) Illetve olyan kifejezés is megjelent, aminek az angol és a magyar megfelelőjét is ismertették, egyfajta magyarázatként. (tanító videó) A következő érdekesség még, ami feltűnt számomra az az, hogy bár a különböző technológiai folyamatok megnevezésére nem használtak idegen kifejezéseket, addig volt két eset, ahol olyan szavakat használt az egyik videós, amivel a célja a mondanivalójának a színesebb és magasabb fokú megfogalmazása lehetett. (’homogenizálás’, professzionális’) Végül pedig, amire kitérnék még az a két nem nyelvhasználata, amiben nem éreztem különbségeket. Olyan volt, mintha ugyan olyan stratégia alapján fogalmaznák meg a mondandójukat. Ez abból adódik, hogy minimum az egyik, de feltehetőleg, mind a két nem megszólalása előre megírt szöveg alapján zajlott. (egy ember tollából származhattak) Így a nemi különbségek nem jöttek ki, valamint biztos van egyfajta előre megbeszélt elv, amit ilyenkor követnek.

A hozzászólások tekintetében nem vettem észre semmi jelentős hatást, annak ellenére, hogy az össze hozzászólást fel tudtam dolgozni. Elvétve jelentek meg idegen kifejezések, azok is csak a szaknyelvre koncentrálódtak. Tartalmukat tekintve erősen reflektálnak a videóban felvetett témára és nem a videó értékelését tartalmazták.